One Direction Hungary

Az első és egyetlen forrásod 2015 óta

mutasd a többit

Több, mint 100
magyar fordítás

Katt a képre a videó megtekintéséhez

EoMqnXAW8AIlVSV.jpg
EoMqng9W4AIqLxG.jpg
EoMqng8WEAA9V8p.jpg
EoMqng7XUAAvqC8.jpg
EoMqkQWW8AAQGU9.jpg
EoMqkQVXUAAMwNT.jpg
EoMqkQTXUAAHT_t.jpg
EoMpEBpXEAIsQ73.jpg
EoMpD6dW4AMkZIV.jpg
EoMpD5MXUAETbct.jpg
EoMpD_6XYAAW1Ur.jpg
EoMo0o2W8AICsOG.jpg
Milyen magánéletről beszélsz?

(A cikket ti kértétek, de előre szólok, hogy a véleményemet nem fogom finomítani!)

A március sosem volt kedvelt hónap a fandomban, hiszen tavaly nem egy botránnyal kellett szembesülnünk az év harmadik négyes hetében, és annak ellenére, hogy hamarosan megjelenik Zayn első önálló albuma, ez sem változtat azon a tényen, hogy ez a hét olyan rossz volt, mint az előző, vagy amilyen valószínűleg a következő lesz. El is mondom, miért.

A fandom kevés százaléka olyan emberekből áll, akiket nem érdekel a banda tagjainak az érzései, magánélete és ehhez hasonlók, vagyis, jobban mondva túlságosan is érdekli őket a dolog. Emiatt lett botrány Freddie-ből is, és emiatt rágódik rajta az egész világ a mai napig, pedig – hahó! – lassan egy éve történt!

Nem értem az embereket. Mire jó ez? Persze, nyilván én is élvezném tönkretenni valakinek azt a minimális életét is, ami még az övé. CSAK az övé. Mert akármennyire is imádja Harry, Louis, vagy bármelyikük ezt a szakmát, minden, amire vágynak egy kis magánélet. Valami olyasmi, amit azok nem adnak meg nekik, akiket a legjobban szeretnek a világon.

Néha úgy érzem, ez a szeretet nem viszonzott. A srácok őszinte odaadást és nagylelkűséget adnak, koncerteket, képeket, üzeneteket és beszélgetéseket, emlékeket készítenek nekünk és velünk, csak azért, hogy elmondhassuk, találkoztunk egy olyan emberrel, aki sokat jelent nekünk. És mit adunk mi? Pletykákat, botrányokat, elintézzük, hogy ők érezzék rosszul magukat a mi hibáinkért. Veszekszünk más rajongótáborokkal, vagy a mai botrányt elővéve feltörünk egy olyan profilt, amivel még több képet és információt megkaphatunk a kedvencünkről.


Az a bizonyos kis százalék egy dolgot nem tud, hogy ezzel soha az életben nem fog jó pontot szerezni senkinél sem. Nem csak a fiúk fogják őt lenézni, de mi, a fandomba tartozó emberek is. A normális rajongók közé tartozik az, aki már felnőtt ahhoz, hogy tudja, szeretni és zaklatni valakit nem ugyanaz. Mi vagyunk azok, akik együtt nőttünk fel a fiúkkal, akik szintén megérettek a komolyabb dolgokra, akik már nem azt várják, mikor mehetnek hozzá egy olyan emberhez, akit nem is ismernek. Mert így van. Hiába próbálod bemesélni magadnak, hiába akarod, hogy így legyen és hiába hiszed azt, hogy mindent tudsz róla, mert nem beszélgetsz vele minden nap, nem látod őt mindennap és nem, egyáltalán nem tudod, ki is Ő.

A folytonos kíváncsiság, hogy egy bizonyos híresség mit csinál és éppen hova ereszti ki a fáradt olajat ad okot arra, hogy egy ember olyasmit műveljen, mint az a lány, aki feltörte Anne (Harry anyukája) iCould profilját, és minden létező magánéleti Harry-s képet lementett a gépére (legalább is Decemberig bezárólag). Már alapjáraton ez egy olyan dolog, ami miatt én minimum két év börtönt adnék, de az illető még a magánéletüket komolyabban is sértette azzal, hogy válogatva a képekből feltett néhányat a Twitterre, hogy ezzel több követőket szerezhessen, mert akármit is mond, jobb okot nem tudok mondani erre…

Nem lepődünk meg rajta, ha azt mondom, egyik fotó sem olyasmi, ami nagy port kavarna Harry jó hírében, hiszen az anyja alapból nem tárolna olyasfajta képeket, amik rossz fényt vetnek a fiára. Miért tenné, hiszen büszke a gyermeke sikereire és minden, amit akart, hogy megörökítse azokat a pillanatokat, amikor olyan kisfiú, mint régen. Nem híres, nem énekes, csak egy huszonéves srác, szerető karok között. Anne emlékeket akart a fiáról, akit évente ha kétszer lát. Magának és a családjának tartogatta a pillanatokat, amiket most mindenki bámul. Én sem lennék boldog ettől. És bele se merek gondolni, hogy Harry most hogyan érezhet.


Anne csendesen elmondta véleményét a dologról – haragszik. Twitter fiókját törölte és az instagram fiókja is elérhetetlen, valószínűleg priváttá tette. Kérdem én, megérte? Egy olyan anyukáról beszélünk, aki mindig tartotta a kapcsolatot a fandommal, képeket és apró információkat osztott meg a büszkeségéről és mindig jókedvű volt. És most? Valószínűleg ül otthon és dühöng, rosszul érzi magát és lehet, hogy még sír is, hogy ilyen drága dolgok kiszivárogtak. Mert az illető nem csak képeket, de ezzel együtt Anne emlékeit is ellopta.

Lehet, hogy nem értitek, amit mondok, de én így gondolom. Ha készítek egy képet és elrakom magamnak, az azt jelenti, hogy az a pillanat csak az enyém. Ha te ellopod tőlem a fotót, akkor az a – pillanatnak élek – dolog is elvész, és egy hatalmas üresség lesz majd a szívemben tőle.

De ha Anne-t nem is sajnáljuk, gondoljunk Harry-re! A fiú, aki most végignézi, ahogy az anyja rosszul érzi magát, és nem mondhat és nem tehet semmit, mert meg van kötve a keze. Mert híres. Mert népszerűsége miatt nem mehet a feje után és megfontoltan kell megtennie minden egyes lépést, hogy a világ ne teremtsen még nagyobb káoszt a neve körül. És akkor vissza is tértünk az ördögi kör elejére, miszerint a fandom egy része nem csinál mást, csak szenvedést hoz a tagokra. És valamiért a srácok még így is szeretik őket.


Felhoznám ismételten Louis történetét, csak példának. Louis apa lett. Mi volt a reakciója a Directionerek nagy részének? Hát persze, hogy kiakadtak! Támadtak mindent és mindenkit, leszámítva persze az apukát. Nem vagyok a veszekedés híve, de ha már kioktatunk valakit, akkor Louist kéne, nem? Vagy már addig nem merészkedtek? Nem mindegy, hogy most Louis fiát, vagy magát az énekest bántjátok? Mindkettő fáj neki, és az utóbbi még kevesebb időt is igényel, hiszen egyből hozzá érkezik az a bizonyos sértés! Miért nem tudunk örülni nekik, ahelyett, hogy ítélkezünk? És most gondolok a Hendall képekre, amin mindenki ki van akadva, ahelyett, hogy örülne, hogy a kedvence egy nő mellett (volt) boldog.

Azt hiszitek ez jó. Hogy ezzel megvéditek a tagokat, de nem így van. Az, aki kiszivárogtatta a képeket úgy gondolja, hogy ezzel szívességet tett nekünk, mert mi igényt tartunk azokra a fotókra, mert rajta van az egyik kedvenc énekesünk. A megszállottság egy bizonyos fokig jó, de ezen a szinten már kezeltetni kéne.

Az, aki szerelmes, aki messziről csodálja, aki mindig hallgatja őket és minden gondolata a srácokról szól, az vad Directioner. Olyan ember, aki tényleg mindent megtenne, hogy találkozzon velük, de nem vetemedne ilyen szörnyűségekre, mert csak a legjobbat akarja a bandának. Igen, lehet, hogy kicsit (nagyon) sokat beszél valamelyikükről, és az is biztos, hogy mindegyik felesége lesz majd egy nap, de jó ember.
Az, aki hallgatja a dalaikat, de nem olyan megszállott, mint egy Directioner, az rajongó. Egy olyan ember, aki napjai nagy részén mással foglalkozik, de mindig szán egy órát arra, hogy jó kedvre derüljön egy videótól vagy egy bejegyzéstől, amit a fiúk tettek közzé.
Viszont az, aki ilyesmit művel, az nem szereti őket. Még akkor is, ha azt állítja, a legnagyobb rajongó, nem így van. Mert aki igazi rajongó, az nem bántja a fiúk lelki világát, és ami a legfontosabb – a szeretteikét.

Ők szeretnek téged, te miért ártasz nekik?

2 Comments on “Milyen magánéletről beszélsz?

  1. Olyan embernek nincs élete aki ilyenre vetemedik!! Most aztán aljatok le rohadtul!! Ők nem ártottak nektek! Ők szeretet teljes emberek és most azzal égeti le magukat az ilyen rosszindulatú emberek hogy ezt teszi most komolyan..azzal jobb lessz valami ha feltöri az Édesanya fiókját.. ?? Kitartás Harry!❤ Mi Derectionerek mindíg ott leszünk neked!❤❤❤❤❤

  2. Szia!
    Végigolvastam ezt a bejegyzést és elmondhatom, hogy Te vagy az, akinek teljes mértékben sikerült megfogalmaznia azt, amit nekem nem. Minden egyes szavad igaz, és pont ugyanezekre gondoltam.
    Köszönöm ezt a lehengerlő fogalmazást!:)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük